"Száz kötetre való szentbeszéd sem ér fel ezzel az élettel, és messze nem alkalmasak ily mértékben a hitetlenek lefegyverzésére. Pascal úr rendkívüli alázata és hitbuzgalma jobban megszégyeníti a szabadgondolkodókat, mintha egy tucatnyi hittérítőt szabadítanánk rájuk. Nem mondhatják nekünk többé, hogy csupán a kisszerű emberek lesznek vallásosak, hiszen a hit legerőteljesebb megnyilvánulása végett lám a világ egyik legkiválóbb mértantudósához, egyik legelmésebb metafizikusához és legmélyrehatóbb szelleméhez utalhatjuk őket. Egy ilyen filozófus vallásosságának hasonló szavakra kell indítania a vallástalanokat és a szabadgondolkodókat, mint amilyenekre egy bizonyos Dioklész ragadtatta magát, amidőn Epikuroszt meglátta egy templomban: "Micsoda ünnep, kiáltott, mekkora látványosság ez számomra: Epikurosz egy templomban! Minden kételyem szertefoszlott, a vallás visszanyerte tisztelt helyét. Jupiter nagy-sága soha nem volt számomra ennyire nyilvánvaló, mint most, látván Epikuroszt térdre borulva!"
(Pierre Bayle: Az irodalmi köztársaság hírei, 1684)